A Kurultáj három napján közel 50 zenei program – köztük a Vazul vére című rockopera – , táncház, seregszemle, íjászverseny, lovasnomád játékok, valamint a Bodrogköz honfoglalás kori leletanyagát bemutató antropológiai tárlat várta a kilátogatókat. A rendezvény főszervezője Bíró András Zsolt elmondta, ahhoz, hogy az államalapítás körülményeit átlássuk, szükség van arra, hogy ismerjük az azt megelőző kor történelmét is.
„Sokszor a könyvekben olvassuk, hogy az István-féle mű nagyon fontos, de az sem lett volna, ha nem lett volna honfoglalás, nem lett volna Magyar Nagyfejedelemség, ezáltal pedig megmutatnánk azt a civilizációt, azt a kultúrát, amit ezek az őseink, ebben az időszakban műveltek” - fogalmazott a főszervező.
A Kurultájra több százezer embert vártak a szervezők, de Bíró András elmondta, hogy nem a számokért csinálják. „Akik innen hazamennek, azok egy olyan üzenetet vigyenek a szívükben a többi magyar embernek, akinek nem volt módja ide ellátogatni, azt is megérintse ez a nagy közös ünnepünk, és talán legközelebb ők jönnek el. Meg, hogyha erről bárki beszámol bárhol, felélessze a magyarságban azt a lelkesedést, amit minden egészséges nemzettudattal rendelkező nép érez”.
A rendezvényen bemutatott öltözékeket, jurtákat történészek és néprajzkutatók segítségével igyekeztek minél korhűbben megjeleníteni. A vándorló népek esetében fontos volt, hogy jurtáikat gyorsan, könnyen feltudják építeni és hajlékukat magukkal tudják vinni. Lakhelyeiket pár óra alatt össze tudták állítani és külön részt tartottak fenn a nők és a férfiak részére is jurtákban. Barcsik Edittől, a rendezvény egyik szervezőjétől azt is megtudtuk, hogy a jurtaállítás eredetileg női feladatnak számított a törzseknél, mivel a férfiaknak az állatok hajtása, gondozása volt a feladatuk. A jurta fa vázát különbféle textíliákkal, nemezzel és állatbőrrel borították be majd szorosan rögzítették, így az időjárásnak is ellenállt. Az építés folyamatát a bárki megtekinthette, hiszen több száz jurtát állítottak fel a rendezvényen. Az egyik legnagyobb látványosság Attila-sátra volt, mely jelenleg a világ legnagyobb jurtája. A 20 méter átmérőjű jurtában az ősmagyarok történetét bemutató régészeti kiállítás kapott helyet.
A kurultaj szó, illetve ennek változatai az altaji nyelvekben, köztük a török nyelvek nagy részében törzsi gyűlést jelent. Több száz külföldi hagyományőrző érkezett a rendezvényre, többek között mongol, török, türkmén és bolgár lovasok. Yavor Ganchev bolgár hagyományörző már több alkalommal járt a rendezvényen. Mint elmondta, hazájukban is hasonló hagyományőrző munkát végeznek.
„Erre nálunk is nagy az érdeklődés, csak sokkal kevesebb szervezet foglalkozik vele. Az itteni szervezés egyre jobb, látszik, hogy fejlődik a rendezvény. Mi is próbálunk ötleteket hazavinni, hogy Bulgáriában is elterjesszük ezt” - fűzte hozzá Yavor Ganchev. A külföldről érkezett vendégek harcászati bemutatókkal és népzenei előadásokkal is készültek.