A könyvtár földszintjén és alagsorában az előadások, játékok, gyermekprogramok mellett a rajongók az idén is alkotás közben figyelhetik meg kedvenc képregényrajzolójukat, sőt, a vállalkozó kedvűek ceruzát ragadva akár be is kapcsolódhatnak a munkába. A fesztiválon a képregénykiadók és -terjesztők is bemutatják újdonságaikat.

A könyvtárban kiállítás látható Haui József munkáiból, aki a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének rajzolójaként olyan sorozatokon dolgozott, mint a Vízipók-Csodapók, a Mézga család, a Magyar Népmesék vagy a Kérem a következőt!, több száz könyvet illusztrált, gazdag képregényes életművéből pedig a Bucó, Szetti, Tacsi albumai a legismertebbek.

Tárlat mutatja be a lengyel történelmi képregényeket is, melyek az elmúlt évtizedben identitás (újra)értelmezésének egyik eszközévé váltak.

Az előadásokon szó esik arról, miért éppen a kilencedik művészeti ágnak tartják a képregényt, milyen politikai motívumok fedezhetők föl a francia és az amerikai sci-fi képregényekben. Kertész Sándor készülő képregény-történeti kötete alapján áttekintést ad a műfaj hazai rég- és közelmúltjáról, összehasonlítják a mítoszok és a képregények hőseinek útját, és bemutatkozik egy új, Erdélyben készült képregényhavilap, a Fantomatika is.