Az államtitkár kiemelte: a 2500 milliárd forint 70-80 százalékára már lefolytatták a közbeszerzési eljárásokat és a vállalkozói szerződéseket is aláírták.

A 2014-es körülbelül 1400-1500 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózat 2022-re meghaladja majd a 2000 kilométert, ezáltal Magyarországnak több autópályája és gyorsforgalmi útja lesz, mint Ausztriának - hangsúlyozta.

Az államtitkár felidézte, hogy a kormány 2-3 évvel ezelőtt fogalmazta meg célként valamennyi megyei jogú város és megyeszékhely bekötését a gyorsforgalmi úthálózatba, valamint, hogy minden autópálya érjen el a határig és kapcsolódjon be a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba.

Homolya Róbert arról is beszámolt, hogy míg 2016-ban 69 milliárd forintból körülbelül 560 kilométernyi útszakasz újult meg, 2017-2018-ban költségvetési és uniós forrásból 155 milliárd forint áll rendelkezésre több mint 1000 kilométernyi útszakasz megújítására.

Az államtitkár a meglévő közúthálózat fejlesztésére vonatkozó kormányzati célok közül példaként említette a legforgalmasabb autópálya szakasz, az M1-es autópálya kétszer három sávossá alakítását. A fejlesztés első lépése Tatabányáig, a második Győrig terjed majd - mondta.

Homolya Róbert arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010 előtt a szocialista- szabaddemokrata kormányok 2500 milliárd forintból 350 kilométernyi autópálya szakaszt tudtak építeni, úgynevezett PPP-konstrukcióban, ami 2030-ig, a törlesztés kifutásáig, évente 100 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést.

Nagy Róbert Attila, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) vezérigazgatója ismertette, hogy a 2500 milliárd forintos keretből a NIF Zrt. már 1763 milliárd forint értékű kivitelezési szerződéses állománnyal rendelkezik, amelyből az idén kötött szerződések összértéke 750 milliárd forint.