Feldman Zsolt szerint a piaci és technológiai folyamatok rendkívül felgyorsultak, de az új borszabályozás jobb feltételeket biztosít az értékesítéshez, és csökkenti az adminisztrációs terheket. Az államtitkár a változtatásokat azzal indokolta, hogy a csaknem két évtizedes borszabályozást az eltelt idő tapasztalatai és a technológiai változások meghaladottá tették.

A most készülő új bortörvényhez a korábbi 9 végrehajtási rendelet helyett legfeljebb 1-2 miniszteri rendeletet kell kapcsolni, a borágazat szabályozását össze kell hangolni a közigazgatási szabályokkal – fogalmazott.

Az új szabályozás alapja a borágazat papíralapú ügyintézésének felváltása elektronikus rendszerrel, amely a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb adatgazdálkodást tesz lehetővé. Ezt egészítené ki többek között az ellenőrzési rendszer átalakítása, a borok forgalomba hozatalának egyszerűsítése, és két új eredetvédelmi kategória bevezetése. A származási bizonyítványokból mindössze 2 maradna meg – közölte.

Feldman Zsolt arra számít, hogy az összes tervezett változás akár 90 százalékkal is csökkentheti az adminisztrációra fordítandó időt, hatékonyabbá teheti az ellenőrzést, hozzájárul a magyar borok minőségi javulásához, és erősítheti a földrajzi árujelzők védelmét.

Az elektronikus ügyintézés alapját jelentő ePincekönyv nyilvántartási és ügyintézési rendszer 2021 nyarán kezdhet működni. A csatlakozás 5 ezer hektoliteres termelés vagy 100 hektár feletti termőterület felett kötelező, de önkéntes alapon minden termelő használhatja – mondta az államtitkár.

Feldman Zsolt a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a borpromóciós támogatási csomag pályázati időszaka a jövő héten kezdődik. Véleménye szerint a támogatás minden korábbinál nagyobb segítséget nyújt ahhoz, hogy a termelők jobb értékesítési helyzetbe kerüljenek a külföldi piacokon. Az értékelési szempontok közül kiemelte a megfelelést a borrégiós promóciós terveknek, valamint a közösségi bormarketing-elemek használatát.

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke üdvözölte az állami promóciós támogatást, de hangsúlyozta, hogy valódi megújulás elképzelhetetlen a termelők elkötelezettsége és szemléletváltása nélkül. Véleménye szerint a magyar borászat megbecsültsége és jövedelmezősége messze elmarad azoktól a lehetőségektől, amelyeket az ország földrajzi adottságai biztosítanak. Az ágazat nehéz örökséget vett át a rendszerváltáskor, a borfogyasztás ráadásul nemcsak belföldön, hanem más országokban is mélypontra jutott – tette hozzá.

Légli Ottó szerint a magyar borágazat megújítását pontos helyzetértékelésre kell alapozni. Hangsúlyozta, hogy a változást a hegyközségek is támogatják, de tartós eredmény csak akkor remélhető, ha a bormarketingtervek kiállják az idő próbáját, és nem szorulnak néhány év után átalakításra.